mapTérkép
kattintson!
mapElérhetőségek
00421-(0)31/552 4465
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A (duna)szerdahelyi római katolikus egyházközség történetéből

A szöveg forrása:
Nagy Attila: A város egyháztörténete. A katolikus közösségről. In: Dunaszerdahely. Csallóközi Barátok Társulása 2012, 146-152. o. (A szöveg szerzői jogvédelem alatt áll, bármilyen közléséhez a szerző írásos hozzájárulása szülséges!)



1010–30 körül
Szent István uralkodásának második felében felépül a későbbi városmag legmagasabb pontján a Szent György vértanút tiszteletére szentelt (fa)templom

13. század
A korai Pozsony vármegyéhez tartozó Szerdahely az Esztergomi érsekség egyházi fennhatósága alá került

1321
Az első, okiratban említett plébánossal találkozunk: Pállal

1329
Az Árpád-kor alatt többször megerősített, újrafalazott kis fatemplom helyére felépül (az alapjaiban ma is álló) kőtemplom
   
1300-as évek eleje
A templom új kegyura a Pókateleki Zomor (Szomor) család lett (későbbi rokonaik a Pókateleki Kondék). A család emellett az egyik legerősebb és legjelentősebb támogatója az egyháznak, évszázadokon keresztül templomatyák (egyházatyák, azaz a templom vagyonát, jövedelmeit, kiadásait kezelő laikus személyek)

1300-as évek
Az egyhajós, kis román kori, hármas tagolású – szentély, főhajó, torony – kőtemplom masszív falaival, keskeny, lőrésszerű ablakaival, zömök, alacsony tornyával – hasonlóképpen a korban épült többi templomhoz – a kisebb középkori várakra emlékeztethetett.
Ebből az Anjou-korból származnak freskóábrázolásainak töredékei: a szentély Szent Miklós- és Krisztus- (egyesek szerint Szent János-) ábrázolásai, valamint a főhajó külső falán látható Kálvária-freskó

1332  
Szerdahely első (plébánia melletti) iskoláját említi egy okirat, illetve az ott tanító Iwant

1341
Károly Róbert oklevelében részben említik a Szent Györgynek szentelt eklézsia birtokait is

1363
János szerdahelyi plébános a pozsonyi káptalan hiteles embere

1385
A plébánia (illetve a település) mint idézési hely van nyilvántartva

1396
A kistérség központi szerepét betöltő Szerdahely a gazdagabb plébániák között szerepelt.
Szerdahelynek ekkor nemcsak plébánosa, de káplánja is volt.

15. század eleje
A plébánia a megidézések, a kihallgatások, a fogott bírák tartózkodási helye, az 1429-es nádori és ispáni találkozás szerdahelyi színhelye

15. század eleje
Már okiratilag igazoltan áll a Szentfundus (Sacere) – azaz a templomot és az „Öreg temetőt” körülölelő, védő kőfal, amely évszázadokig „szerdahelyi várként” őrződött meg a népi emlékezetben. A hagyomány szerint ehhez a falhoz, „várhoz” épült hozzá még inkább aztán a település, s mint az elnevezés is mutatja, az számos alkalommal védelemül szolgált az ide menekülők számára.

1429
Szerdahely már bizonyosan oppidum, azaz mezőváros, illetve ebben az időszakban Szerdahely már esperesi központ.

1518
Az egyhajós templomot bővítették: északi oldalára gótikus stílusban mellékhajót emeltek hálós, bordás boltozattal, támpillérekkel és támívekkel erősítve a falakat; boltozatos, csúcsíves keresztboltozatokkal oldva meg a térlefedést.
A templom déli oldalán álló ősi plébániát és iskolát is újjáépítették. (Téves azonban az az elképzelés,20 miszerint a templomot déli mellékhajóval is kibővítették volna – erre semmilyen utalást nem találunk a vizitációkban.)

1519
Az egyház gondnoka (Pókateleki) Szomor Mihály

1530
Megjelenik Szerdahelyen is a reformáció, az első ismert lelkész András

1533
Fábián iskolamester nevét olvassuk egy okiratban – aki egyben a kántor és a harangozó is volt

1500-as évek eleje, első fele
A reformáció mély nyomot hagyott a térség életében, vallási viszonyait komolyan megbolygatta: Szerdahely református többségű várossá vált

1599
Gróf Pálffy Miklós (Erdődy Pálffy) család hitbizományi birtoka lesz az eddig királyi birtok Szerdahely – ekkortól számítjuk a családot a templom kegyurainak (egészen a 20. század közepéig, a 2. világháború végéig).

1651  
A Pállfyakat beiktatja szerdahelyi birtokaikba (többek között) Pethő János szerdahelyi plébános

1631– 1647/50
A templom a reformátusok kezére került. Az 1634-es Pázmány Péter-féle vizitáció szerint a sekrestye koszos és rendezetlen volt, a templom kopár; régi, megmaradt főoltárán egy „jeles régi kép” volt látható (minden bizonnyal Szent György ábrázolása), a többi oltára azonban díszítetlen. Az ablakok üveg nélkül tátongnak, és „a galambok ki s bejárkálnak, mint az megszokott a Csallóközben”.
Szerdahely fíliái ekkor Uyfalu (Újfalu), Németszegh (Nemesszeg elírása), Nagy Abany (Nagyabony), Hodos, Sik Abany, Chotfalva, Nagy Udvarnok, Enyed, Balasfalva (Balázsfa), Albar, Hoszszu Ethe, Hegy, Benefalva (Benefa), Chenkezfalva (Csenkeszfa), Bodafalva (Pódafa), Rény, Tőkés és Várkony.

1647/50
Szerdahelyen Kőszeghy Melichor plébánossága alatt a kegyúr visszavette a katolikusok számára a templomot.

1673
Fitos Lőrinc atya ideje alatt a plébánián elkezdték vezetni a rendes anyakönyvezést

1742–43
Mária Terézia uralkodásának elején átépítették és barokkizálták a templomot.  
Laszlovszky Márton Adalbert plébánosi működésekor a teljes épületet restaurálták, bővítették, emelték: magasabbak lettek falai, nagyobbak ablakai, díszesebb, tágasabb a templom, s emelték, magasították a tornyot is, amelybe órát helyeztek (az óramestert nem az egyházközség, hanem a város fizette).
A templomban négy oltár található ekkor: az 1728-ban emelt főoltár, a mártír Szent Györgynek ajánlva, amelynek a csúcsát a Szentháromság szobra koronázta, s a balásfai Orosz Pál veszprémi kanonok, nagyprépost adományozta. A főoltárban volt egy felszentelt oltárkő is. A további mellékoltárait az Istenszülő Szűz Máriának (kezében a Kisdeddel, fenn Mária Magdolna képével), a Skapuláris Boldogasszonynak, valamint Szeráfi Szent Ferencnek ajánlották.
A templom védőszentje továbbra is Szent György maradt

1753/54
A veszprémi püspök, Csallóköz szülöttje, Padányi Biró Márton felépítteti rokona számára a Sárga kastélyt. Ugyanő valamikor 1745–60 között a templom máig legékesebb részének tekinthető, és településünk legjelentősebb művészeti alkotásaként emlegetett fából faragott és dúsan aranyozott szószéket adományozta

1780  
Megnyílt az új köztemető (a mai hotel alatti területen)

1781  
Utoljára temettek a templom melletti „Öreg temetőbe”

1700-as évek
Nemesszeg végén, Tejed felé már bizonyosan áll a 7 m magas, 12 m átmérőjű csonka kúp alakú Kálvária-domb, keresztekkel (A dombot emberi erővel emelték)

1799  
Szerdahely–Újfalun xenodochium, azaz ispotály, keresztény kórház létesül (Bacsák Franciska alapítványa)

18. század vége
Szerdahely fiókegyházai Sikabony, Kisudvarnok, Nagyudvarnok, Tőkés, Enyed, Balázsfa, Albár, Éte, Hegy, Csenkeszfa, Pódafa, Lédertejed, Ollétejed és Előtejed voltak

1801
A település változásával egyetemben formálódott a Templom-tér is: a 19. század legelejének megszűnt a templomot és a temetőt körülvevő téglafal, 1801-ben elbontják az egykori halottas kápolnát. Nem sokkal ezután a templom is új oltárokat kap – a ma láthatókat.
Az 1846-ban végzett egyházlátogatásnál annyit jegyez meg a vizitátor, hogy már nem látja ott a Batthyány-jegyzőkönyvben említett régi oltárokat. Eszerint a négy oltár három újabbra cserélésére, a kórus átalakítására, és további belső munkálatok elvégzésére valamikor Iván Péter vagy Magos Ferenc plébános működése (1789–1820, illetve 1820–30) idején kerülhetett sor.
Az új főoltár a Mennyekbe felvett Boldogságos Szűz Máriát, felette Szent György lovas szobrával, a mellékoltárok Szent István királyt, illetve a Fájdalmas pietát ábrázolják. A vizitáció szerint a főoltár Szent Györgynek és Szűz Máriának van ajánlva.
Az egyházlátogatás azonban nem számol be sem újraszentelésről, sem esetleges megáldásról – ráadásul az 1820-as években készített plébániai pecsétnyomón ismételten Szent György alakjával találkozunk

1827–28
Javítják a templom tetőzetét, illetve a szegényház fedelét, valamint az egykori temetőből lassan templomkertté alakuló területet kerítéssel körbekerítik

1848/49
Az 1830 óta itt szolgáló, rendkívüli műveltségéről ismert Szakváry János esperes, kanonok a tradíciók megtartása mellett a társadalmi élet más területei felé is nyitott. 1848-ban ott találjuk őt a szerdahelyi nemzetőrök között; közben folyamatosan bővítette a plébánia könyvtárát

1857
Bővítik az újfalui, akkor hetvenhét éves temetőt (amely a mai Bonbon szálló és a járási hivatal alatt fekszik) – a tagosítás során Pálffy uraság engedélyével egy holdat csatoltak hozzá

1859
Ipolyi Arnold (későbbi besztercebányai majd nagyváradi püspök) közzéteszi az Archeológiai közleményekben a Csallóköz Műemlékei című értekezését, amelyben Ipolyi a Duna-Szerdahelyről szóló részben templomunk egyik legszemléletesebb, legbővebb és legtöbbet idézett leírását készíti el. Ipolyi a Csallóközt egyik jó barátjával, az újfalui születésű Csaplár Benedek piaristával járta be

1860
Megalakult a Csallóköz egyik legrégibb keresztény kulturális egyesülete, a Szerdahely Csallóközi Kaszinó

1862
A dunaszerdahelyi születésű piarista tudós, Csaplár Benedek ösztönzésére a templom mellett álló katolikus iskola újjáépül

1868
A dunaszerdahelyi közösség élére a Budán született Haskó József került. Plébánosi ideje alatt a kulturális élet fénykorát élte, ő maga Dunaszerdahelyen rendkívüli népszerűségnek örvendett. 1878-tól 17 éven át a Kaszinó elnökeként felvirágoztatta azt: élénk egyesületi élet bontakozott ki, bővítette annak könyvtárát, 1885-ben az ő ideje alatt ünnepelték a szervezet fennállásának 25 éves évfordulóját. Plébánosként az elemi iskolák felügyelője volt, számos cikket publikált, és több keresztény egyletet alapított

1890
Létrejön a Dunaszerdahelyi Katholikus Legényegyletet, a helybeli iparoslegények nagy tekintélyű egyesülete. Létezése során az egyik legjobban szervezett egyletté vált

1909
A dunaszerdahelyi plébánia szerkesztésében és kiadásában (Vázsonyi József ) megjelentette a több évfolyamot megért Csallóköz c. keresztény társadalmi, szövetkezeti és szépirodalmi hetilapot. Főszerkesztője az a dr. Somogyi Bálint ügyvéd, városi képviselő, aki elnöke volt a dunaszerdahelyi Keresztény Iparos Körnek, a Csallóköz-Szerdahelyi Kaszinónak, illetve ügyésze a Csallóköz Központi Takarékpénztárnak.  Településünk önálló hetilapjainak a száma így kettőre gyarapodott (a másik újság az 1901-ben indult Csallóközi Lapok)

1914–18
A katolikus egyletek életében nagy törést okoz az első világégés.
A háború miatti gazdasági pangás és megtorpanás megakasztotta a templom már szükséges renoválásának a tervét is.  

1920
A trianoni békediktátum következtében Csallóköz fővárosa, Dunaszerdahely átkerült Csehszlovákiához. Egyházközsége is leválasztódott évezredes törzséről: a korábban az Esztergomi egyházmegyéhez tartozó plébánia az újonnan létrejött Nagyszombati apostoli kormányzósághoz került át.

1923
A selmecbányai születésű Markwarth Gábor került a plébánia élére, aki szinte egész plébánosi működése alatt több-kevesebb sikerrel próbálta az egyházközség gazdasági ügyeit stabilizálni

1925
Terv született a templom komolyabb felújítására, háromhajóssá bővítésére, illetve tornyának teljes átépítésére, ám anyagi okok miatt végül nem valósult meg

1925
A háború utáni időben szétzilált legényegyletet sikerült újjáéleszteni, illetve további egyletek (dalegylet stb.) is újraindultak vagy alakultak.

1926
Megjelenik a Szent György Naptár – A dunaszerdahelyi róm. kath. plébánia hívei használatára. A kalendárium a korszak érdekes keresztmetszetét és lenyomatát tükrözi számunkra – a benne található iparosok és kereskedők felsorolásával, Markwarth plébános (aki többek között a Csallóközi Hírlap munkatársa is volt) összeállításában.

1932
A Szent György-templom tőszomszédságában álló többszáz éves katolikus iskola helyett a Temető-sori új iskolában kezdték meg a tanítást
 
1938–45
Dunaszerdahely – Magyarországhoz történt visszacsatolása után – ismét az Esztergomi egyházmegye része lett

1939
A katolikus iskolaszék átengedte 1932-ben épült iskoláját az újonnan létrejött gimnáziumnak – az elemi római katolikus iskola pedig visszaköltözött régi, a plébánia szomszédságában álló épületébe.

1942
Szerdahely új plébánosa a korábban káplánként itt szolgált Janovits Ödön, a dunaszerdahelyi gimnázium érseki biztosa lett.

1945 után
A 2. világháborút követő időszak mind a város, mind az egyházközség életére drámai hatással volt: a kommunista éra előbb a közösségeket számolta fel, majd minden eszközzel az egykori múltat idéző Szerdahely ellen fordult.

1953
A kisudvarnoki úton új temetőt létesítettek

1960-tól
Fokozatosan felszámolták a város legrégibb épületeit, barbár kegyetlenséggel likvidálták rendkívüli szakrális kisemlékekkel teli temetőit (régi nemesi családok kriptái, sírboltjai, régi sírjelek, városbírák sírjai, honvédsírok stb.), elbontották a Kálvária-dombot, a régi óvárost szétrombolták, és a katolikus templomot panelházakkal zárták körbe.
A város megmaradt szakrális kisemlékeit a templom kertjébe hordták, később a Kálvária 1802-ből származó keresztjeit és szobrait innen Kisudvarnokra száműzték.  
Időközben restaurálták a pusztuló templom freskóit, képeit; átfestették a szobrokat és az oltárokat.  

1989
A bársonyos forradalom utáni időben kezdett csak magára találni ismét Dunaszerdahely, s az egyházközség is újult erőre kapott.

1998–2004
Felújították a Szent György-templomot, amely új tetőzetet, színt kapott; belsejét újrafestették; restaurálták a képeket, szobrokat, és kibővítették a sekrestyéjét.
 

A (duna)szerdahelyen szolgált papok jegyzéke

Képgaléria

Keresés...

Lélekbalzsam

Az életet Isten adja. Tiszteljük és szeressük az emberi életet, főként a legsebezhetőbbet, amely az édesanyák méhében van.

Ferenc pápa

Tudta-e Ön, hogy...

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Prev Next

Tudta-e, hogy egy ideig a reformátusok…

2014-01-06

1631-től egészen 1647/50-ig maga a templom is a reformátusok kezére került (hogy előtte...

Tovább a cikkre

Tudta-e, mióta esperesi központ Szerdahely?

2014-01-06

Ahogyan a helység a Csallóköz egyik legfontosabb településévé vált, úgy emelkedett rangja: 1429-ben...

Tovább a cikkre

Tudta-e, milyen fontos szerepet töltött be…

2014-01-06

A 15. század eleji oklevelek a település, valamint a plébánia központi igazgatási szerepére...

Tovább a cikkre

Tudta-e, hogy mire emlékeztetett az első…

2014-01-06

Az egyhajós, kis román kori, hármas tagolású – szentély, főhajó, torony – kőtemplom...

Tovább a cikkre

Tudta-e, hogy az első szerdahelyi kőtemplom…

2014-01-06

A hagyomány szerinti 1329-es esztendőben épült fel a korábbi (valószínűleg fatemplom) helyére Szerdahely...

Tovább a cikkre

Tudta-e, hogy ki az első okiratban…

2014-01-06

Az első okiratban is említett plébánossal csak 1321-ben találkozunk: Pállal.

Tovább a cikkre

Tudta-e, hogy a korai Pozsony vármegyéhez…

2014-01-06

Tudta-e, hogy a korai Pozsony vármegyéhez tartozó Szerdahely már eléggé hamar, a 13....

Tovább a cikkre

Tudta-e, hogy templomunk a mai formáját

2013-11-01

Tudta-e, hogy templomunk a mai formáját Mária Terézia uralkodásának elején, 1742–43-ban nyerte el? Mégpedig...

Tovább a cikkre

Tudta-e, hogy kik voltak a templom…

2013-10-31

Tudta-e, hogy kik voltak a templom legkorábbi ismert kergyurai? Nem más, mint a...

Tovább a cikkre

Tudta-e, hogy a szerdahelyi templom...

2013-10-31

Tudta, hogy a szerdahelyi templom - amely valószínúleg egy kis fatemplomocska lehetett -...

Tovább a cikkre

Ki van jelen?

Oldalainkat 3 vendég és 0 tag böngészi

Egyházközségünk képeiből...

dsz_katolikus_templom
templom01
templom02
templom03
templom04
templom05
templom06
templom07
templom08
templom09
templom10
templom11
templom12
templom13
templom14
templom15
templom16
templom17
templom18
templom19
templom20
templom21
templom22_szerdahely_szive
templom23-emlekhelyek
z-felhivas01
z-felhivas02
z-felhivas03
z-felhivas04
z-felhivas05
z-felhivas06
zhazassag

Hivatalos órák, információk

Hétfőtől péntekig: 9.00-11.00,
szerdán 14.30-16.30 óra között is.
Tovább az elérhetőségekre!

Információk:
keresztelés

elsőáldozás
bérmálkozás
házasság
• temetés

Dunaszerdahelyi katolikus portál

Szeretettel üdvözöljük oldalunkon a kedves látogatót – Isten hozta! Weblapunkon főképp Dunaszerdahely, illetve a régióval kapcsolatos katolikus híreket, eseményeket találhatják meg, emellett a szentmisék rendjéről, illetve azok szándékairól tájékoztatunk.
Természetesen az érdeklődők betekinthetnek közösségünk életébe, templomaink, egyházközségünk történelmébe, megtekinthetik szakrális kisemlékeinket, illetve körülnézhetnek képgalériánkban, valamint ajánlóink segítségével töltődhetnek, kikapcsolódhatnak, megismerhetik a bennünket érintő fontos eseményeket.

holy bible